Magyarország jövője és a digitalizáció

„A jó állam a digitális jólétet szolgálja”- fogalmazott Gál András Levente a Digitális Kerekasztal előadásán. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője az NKE EHÖK és az InfoTárs Egyesület közös szervezésében megvalósuló rendezvényen kiemelte, fel kell készülni arra, hogy a jövő állama alapvetően digitálisan fog működni.

A megjelent érdeklődőket az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte. Cziczás Péter kiemelte, az előadássorozat célja, hogy betekintést adjanak a hallgatóknak - a közszférával párhuzamba hozva - a digitális világ és az IT szektor különböző kérdéseibe.

Az egyetem díszpolgára a Digitális Jólét Program tevékenységét mutatta be. „Tapasztalni fogjátok, hogy minden közigazgatási program és akció egy adott történelmi narratívában születik”- szólt a megjelentekhez Gál András Levente, aki szerint a Digitális Jólét Program a nemzeti konzervatív kormányzatok szempontjából történeti távlatból is egy tanulandó esettanulmány lesz. Mint mondta, sok tekintetben a lakosság kellő türelemmel áll egy kormányzati intézkedéssel kapcsolatban. „Amikor elkezdi a kormány bármilyen módon értelmezni vagy szabályozni a közösségi média és az állampolgárok viszonyát, abban a pillanatban ezt tolerálhatatlannak és az intim szférába való beavatkozásként élik meg sokan ”- állapította meg.  Erre volt jó példa a un. internet adóval kapcsolatos tűntetés. Véleménye szerint erre a legtöbb konzervatív kormány azt mondta volna, ez az ékes bizonyítéka a globális összeesküvésnek. „Orbán Viktor miniszterelnök  kormányzati innovációja, hogy egyértelművé tette pont azzal tartozunk az ezeréves magyar államnak, hogy egy ilyen komoly történetben, a digitalizációban testtartást váltunk a korábbi begubózás helyett”- emelte ki, majd hozzátette, nem az történik, mint sok szempontból az első  és második . Orbán-kormány idején, hogy quasi elszenvedjük a globális digitális folyamatokat, hanem éppen fordítva ahol lehet átvesszük a kezdeményezést. Ehhez egy kitűnő embert találtak Deutsch Tamás személyében. Az előadó elmondta, hogy a Digitális Jólét Program 2.0-ban tiszta, nemzetközileg is értelmezhető struktúrát írtak le. „Minden mögött van egy jó digitális infrastruktúra, arra épüldigitális állam, digitális gazdaság, digitális kompetencia”- mondta. Kitért arra is, hogy a Digitális Jólét Programmal mintegy 60  stratégiát, koncepciót alkottak meg. Ez a szakasz idén februárban zárult le, a DJP politikai elöljárója jelenleg Palkovics László ITM miniszter. Palkovics miniszter úr nem ágazati stratégiákat vár, hanem az egész állam-rendszert felpörgetni képes motort. Ez lenne a DJP2030, azaz a Megfelelő állam konccepciója. „Akkor jó egy stratégia, ha van olyan holisztikus megközelítése, ami azt mondja, hogy a Digitális Jólét Program a digitális ökoszisztéma állammal kapcsolatos teendőit úgy írja le, hogy nem lehet olyan esemény, kezdeményezés, amit nem definiál a saját rendszerében”- magyarázta. Véleménye szerint soha egyetlen vallás nem tudta elérni azt a együttműködési frekvenciát és kiterjedtséget a magánemberekkel, amit ma a közösségi média tud.  „Ma már a digitális jólét vagy digitalizáció nem pusztán versenyképesség, hanem szuverenitás kérdése”- állapította meg. Ez komoly kihívást jelent az államnak. A digitális államkormányzás témakörében továbbra is érvényes a 2010/2011-es Magyar Program négy pillére, amivel az „analóg” közigazgatás értelmezhető: szervezet, feladat, eljárás és személyzet. Ezekre épül a tiszta adat, a hasznos robot és az érthető hálózat, mint a digitális államkormányzás három fő alkotója. „Feladatunk, hogy a mindent átíró nagy digitális újraelosztásban győztesek legyünk”- jelentette ki. Végezetül kifejtette azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek aktív szerepe van az utánpótlás-nevelésben, majd arra bíztatta a jelenlévőket, jelentkezzenek az ifjúsági szervezetekkel kötött stratégiai megállapítások által megvalósulható programokba.

A Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke arról számolt be, hogyan jelenik meg a digitalizáció az NKE-n. Kiss Adrienn szerint a legtöbb tantárgy esetében megjelenik a tananyag tekintetében, az oktatók is használják, főleg a jelenlétet mérik alkalmazásokon keresztül. Kiemelte, szerint a hallgatóság részéről nagy igény van ezen kompetenciák fejlesztésére, és az eszközök oktatásban való használatéra.

Bozsoki Dániel elnök és Urbán Anikó Eszter alelnök az InfoTárs Egyesület részéről számolt be a fiatalságot érintő helyzetről a digitalizáció terén. Véleményük szerint a Digitális Kerekasztal rendezvénysorozat is azt mutatja, hogy a hallgatóknak igényük van, hogy e téren bővítsék tudásukat.

A Digitális Kerekasztal a követező félévben visszatér az NKE-re!

NKE EHÖK

 

Szöveg: NKE EHÖK (Fecser Zsuzsanna)

Fotó: Klinger Gábor