Hatalmas érdeklődéssel kísért előadáson mutatta be a magyar űripar létjogosultságát és jövőbeni fejlődési lehetőségeit a területért felelős miniszteri biztos a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Digitális Kerekasztal rendezvényén elhangzott: a számos magyar fejlesztésű műszer és a missziós részvétel miatt büszkék lehetünk, és van keresni valónk ezen a területen.
A Digitális Kerekasztal űriparral foglalkozó alkalmát a NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata és az InfoTárs Egyesület szervezte egyebek mellett azért, hogy bemutassák: milyen lehetőségeink vannak az űrnagyhatalmak fejlesztései közepette, és miért lehet érdekes az űripar egy NKE-s hallgató számára. Cziczás Péter, EHÖK elnök arról beszélt: az ötödik alkalommal megszervezett kerekasztal alkalmai lehetőséget adnak a digitális világ, a modern technológia és a közszolgálat szűk keresztmetszetében való elmélyülésre és az ismeretbővítésre is. Fodor Márk Joszipovics, az EHÖK általános alelnöke szerint az űrkutatás eredményei jelen vannak mindennapi életünkben. Az űrtechnológia például szükséges ahhoz, hogy egy elsőéves hallgató a GPS segítségével megtalálja az NKE Campusait a fővárosban. Emellett persze az Egyetemen oktatott biztonságpolitikai ismeretekre, de akár a nemzetközi kapcsolatokra is hatással lehetnek az űripar megoldásai.
„Az egész világ az űrtevékenységgel foglalkozik” – előadását ezzel a megállapítással kezdte az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Izraelben középiskolások terveznek cubesat műholdakat, amelyeket aztán fellőnek az űrbe, az Európai Unió költségvetésének 10 százaléka pedig az űrszektorhoz kötődik, amely évente 15-20 százalékkal nő – sorolta Ferencz Orsolya. Magyarországon most az a feladat, hogy elkészüljön az űrstratégia, a szektor állami finanszírozása pedig legalább a Visegrádi Négyek és Románia szintjére kerüljön. Hazánk jelenleg évi 5 millió eurot ad az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetéséhez, míg a csehek és lengyelek 50 milliót – érzékeltette a miniszteri biztos, aki hozzátette: Lengyelországnak például saját rakétaprogramja van, kísérleti rakétáik már elérték az űr határát, vagyis a 100 km-es magasságot. Ferencz Orsolya szerint azonban a magyaroknak is van keresnivalójuk az űrben, hiszen például az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondájának leszállóegységébe a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztették az energiaellátó egységet. Ez volt az a szonda, amelynek Philae leszállóegysége - az emberiség történetében elsőként - leszállt egy üstökös felszínére. „Magyar műszer még nem romlott el a világűrben” – mondta Ferencz Orsolya, aki szerint talán ennek is köszönhető, hogy sorra érkeznek felkérések a magyar részvételre a különféle, a Marshoz, vagy éppen a Jupiterhez induló missziókban. Mindezekből pedig az következik, hogy a magyaroknak is van keresni valójuk az űriparban, amely soha nem látott távlatok előtt áll. A biztos szerint a Holdért való újabb versenyfutás, az űrbányászat, az új missziók eszközigénye páratlan lehetőségek elé állítja az emberiséget, itt a Földön pedig a klímaváltozás hatásainak mérséklésében lehet segítségünkre az űripar. Hogy az űriparban hol lehet a magyar fiatalok helye? Ferencz Orsolya szerint az ideális jelölt ismérve, hogy „ne féljen a kihívásoktól, mert az ismeretlen felé indul.”
A Digitális Kerekasztalon az NKE-s hallgatók is kérdezhettek. A fiatalokat egyebek mellett az érdekelte, van-e esélye a magyar startup-oknak, hogy elinduljanak az űrszegmensben. Mint elhangzott: az ESA külön technológiai transzfer irodát és inkubációs központot működtet Budapesten a fiatal vállalkozások ötleteinek felkarolására.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2019/10/08/digitalis-kerekasztal-az-uriparrol