Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete. Tagjai az ország állami és az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményekben működő hallgatói önkormányzatok.
A HÖOK a magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében intézményi és regionális szinten nem megoldható felsőoktatási- és ifjúságpolitikai feladatokat végez. A HÖOK felelősséget érez a határon túli magyar hallgatókért is, valamint elősegíti a magyar hallgatóság érdekeinek érvényesítését mind hazai, mind nemzetközi téren, különös tekintettel az Európai Unió tagállamaira.
E területeken különösen a jogszabályok alkotását kezdeményezi. Ezen kívül véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről, szakmai előadásokat, vitaüléseket rendez, szervezi és segíti a tagjai közötti információáramlást.
Tagjait képviseli országos és nemzetközi fórumokon, továbbá együttműködik más hazai és nemzetközi, felsőoktatással és ifjúsági érdekképviselettel foglalkozó szervezetekkel.
SZERVEZET FELÉPÍTÉSE
KÖZGYŰLÉS
A HÖOK legfőbb döntéshozó szerve, ahol a tagok szavazati jogukat az általuk delegált képviselőik útján gyakorolják. Képviselőnek az adott felsőoktatási intézménnyel a Közgyűlés ideje alatt hallgatói jogviszonyban álló személy delegálható. A hatásköre számos dologra kiterjed, különösen a HÖOK Alapszabályának elfogadására és módosítására, és az Elnök, az Elnökségi tagok és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztására és visszahívására.
Emellett meghatározza az Elnökség és a Választmány munkáját, elfogadja a benyújtott beszámolókat, illetve a HÖOK éves költségvetését.
A Közgyűlést a HÖOK Elnöke hívja össze, évente legalább három alkalommal. Ennek helyszínét és időpontját az Elnökség javaslatára a Választmány határozza meg.
RÉGIÓK
A magyarországi felsőoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedésük alapján Régiókat alkotnak, melyek HÖOK szervezeti keretein belül működnek együtt. A Régió jogosult a HÖOK Választmányába meghatározott számú képviselőt delegálni. Képviselteti magát minden olyan esetben, amikor tagjait közvetlenül érintő kérdések kerülnek megtárgyalásra. A Régió a HÖOK nevében kötelezettséget csak a HÖOK Közgyűlésének vagy Választmányának megbízása alapján vállalhat.
A Régió Elnöke látja el a képviseletet, a Régió tevékenységének irányítását és a tagjainak folyamatos tájékoztatását. A Régió a rendelkezéseknek megfelelően maga határozza meg és alakítja ki a Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ). Ennek elfogadásakor a HÖOK Közgyűlésének egyetértési joga van.
VÁLASZTMÁNY
A Közgyűlés két ülése között a HÖOK legfőbb döntéshozó szerve a Választmány. Tagjai a HÖOK Régiói által az adott naptári évre választott képviselők, valamint a HÖOK Elnöke. A Választmány Elnöke a HÖOK Elnöke.
Választmányi képviselővé az adott Régióba tartozó felsőoktatási intézménnyel a megválasztásakor hallgatói jogviszonyban álló személy választható.
TAGÖNKORMÁNYZATOK
A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik. Minden hallgató választó és választható tagja a hallgatói önkormányzatnak.
A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket.
A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a Térítési és Juttatási Szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, és a tanulmányi és vizsgaszabályzat tárgyalásának alkalmával.
A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, illetve amely ügyekben dönt.
SZAKMAI SZÖVETSÉG
A Szakmai Szövetség önkéntesen jöhet létre két vagy több azonos, vagy rokon képzést nyújtó intézmény, vagy különböző intézményből származó kar hallgatói önkormányzatai között a HÖOK keretein belül. A Szövetség a HÖOK Elnöksége, Választmánya és Közgyűlése felé tanácsadó, véleményező testületként járhat el képzési területét érintő kérdéseket illetően.
Szakmai Szövetséget a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások alapján (karrierszolgáltatások, kollégium) is létre lehet hozni. A szakmai szövetségek féléves munkájukról az adott félévet követő legközelebbi HÖOK Közgyűlésen kötelesek tájékoztatást adni. Szakmai Szövetségek képviseletét és tevékenységük összefogását és tagjainak folyamatos tájékoztatását az adott szövetség ügyvivője látja el.
AZ ELNÖKSÉG
A HÖOK Elnöksége a HÖOK ügyvezető szerve, melynek tagjait a Közgyűlés választja két éves időtartamra. Az Elnökség tagjává a hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy választható. Tagjai a HÖOK Elnöke és a Közgyűlés által választott kilenc személy. Az Elnökség a munkájáról köteles beszámolni a Közgyűlésnek és a Választmánynak.
A HÖOK Elnökségének fő feladatkörébe tartozik többek között a Közgyűlés üléseinek előkészítése, a Közgyűlés és a Választmány döntéseinek végrehajtása, a javaslattétel a HÖOK éves költségvetésére, az előző éves költségvetési beszámoló elkészítése, a Titkárság folyamatos felügyelete és a HÖOK folyamatos működésének biztosítása.
A HÖOK Elnökségének további feladatai közé tartozik a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az egyéb szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel való kapcsolat fenntartása, a felsőoktatásban folyó képzés rendszerének figyelemmel kísérése, a szakok és a képzéshez kapcsolódó jogszabályok folyamatos felülvizsgálata, és a felsőoktatásban résztvevő hallgatók szociális helyzetének feltárása és érdekeinek képviselete.
Emellett folyamatosan felügyeli a HÖOK külügyi tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását, a kulturális feladatok ellátását és a tagokkal való kapcsolattartást.
Valamint, abban az esetben, ha a napirenden valamely Szakmai Szövetség szakterületét érintő határozat meghozatala is szerepel, az Elnökség köteles az érintett Szakmai Szövetség véleményét kikérni.
KABINETFŐNÖK
A Kabinetfőnök a HÖOK Elnök munkáját segíti, személyét ennek megfelelően az Elnök jelöli ki. Legfőbb feladata, hogy megszervezi az Elnök és az Elnökség feladatait.
Kiemelten foglalkozik a külső és belső kommunikációval, a beszerzések, rendezvények és a kötelezettségvállalást eredményező szerződések koordinációjával, a megállapodások előkészítésével, nyilvántartásának folyamataival.
Mindezek mellett koordinálja a HÖOK kapcsolattartását a külső szolgáltatókkal, a kormányzati és közigazgatási szervekkel, valamint a sajtóval.
ELNÖKI MEGBÍZOTT
A HÖOK Elnöke az Elnökség véleményének kikérése után jelöli ki az Elnöki megbízottat. Az Elnöki megbízott adott feladatkörrel foglalkozik, amelyet a HÖOK Elnöke jelöl ki számára.
A megbízott a munkájáról folyamatosan köteles beszámolni az Elnök, a Kabinetfőnök és az Elnökségi tagok irányába.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
A Felügyelő Bizottság három tagból áll, akiket a Közgyűlés két éves időtartamra választ. A Felügyelő Bizottság maga választja meg Elnökét. Feladatkörébe tartozik a HÖOK törvényes működésének ellenőrzése, az Alapszabály betartatása, valamint a HÖOK pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzése.
Tanácskozási jogot gyakorol a Közgyűlésen, a Választmányi ülésen, az Elnökségi ülésen, valamint a Régió Közgyűlésén. Jogosult betekinteni a HÖOK valamennyi iratába, továbbá, az ügyek menetéről felvilágosítást kérni az Elnökségtől, a Választmánytól, a HÖOK tisztségviselőitől és dolgozóitól.
A Felügyelő Bizottság a munkájáról köteles tájékoztatást adni a Közgyűlésnek.
A HÖOK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAI
A Közgyűlés vagy a Választmány Bizottságot hozhat létre az olyan feladatok ellátására, amelyek speciális szakértelmet igényelnek, vagy amelyek rendkívüli jellegüknél fogva a HÖOK szervei mellett további szervezeti formát is szükségessé tesznek.
ESETI BIZOTTSÁG
Az Eseti Bizottság létrehozásáról a Közgyűlés, a Választmány vagy az Elnökség dönt a hozzárendelt feladatok tekintetében.
Az Eseti Bizottságot létrehozó határozatban meg kell jelölni a Bizottság feladatát, Elnökét, tagjait, a tagfelvétel rendjét valamint azt, hogy a Bizottság határozott vagy határozatlan időtartamra jön-e létre.
Határozott időtartam esetén meg kell jelölni a megszűnés időpontját, vagy feltételét.
A Bizottság megbízása határozott vagy határozatlan időre, illetve adott feladat elvégzésére szólhat. A Bizottság minden esetben tanácsadó, előkészítő jogkörrel rendelkezik, önálló döntési jogkörrel nem ruházható fel.
A Bizottságok feladatuk és működésük meghatározására ügyrendtervezetet dolgoznak ki, amelyet az a testület hagy jóvá, amely a Bizottságot létrehozta.
MŰHELYEK
A HÖOK Elnökének javaslatára adott Elnökségi tag műhelyet hozhat létre olyan feladatkör végzésére, amely folyamatos kutatómunkát, munkavégzést, és figyelmet igényel.
Jelenleg a HÖOK szolgálatában működik a Tanulmányi és Szociális Műhely, a Rendezvényszervezői Műhely, valamint a Kommunikációs Műhely.
Az állandó műhelyek mellett bizonyos feladatok, rendezvények sikeres lebonyolítása érdekében Eseti műhelyek is alakulhatnak.
TITKÁRSÁG
A Titkárság a HÖOK adminisztratív szerve, amely folyamatosan biztosítja a HÖOK működésének technikai feltételeit. A Titkárság munkatársai felett a munkáltatói jogokat a HÖOK Elnöke gyakorolja.
A Titkárság köteles minden, a HÖOK keretei között keletkező, bejövő és kimenő hivatalos iratot iktatni.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: http://hook.hu/