„A mai modern világ digitalizációja olyan magas fokon van, hogy mindent tudnak rólunk”- hangzott el az IT szektor adta lehetőségeket bemutató rendezvénysorozat nyitóelőadásán. A Digitális Kerekasztal az NKE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata és az InfoTárs Egyesület szervezésében további három alkalommal kerül megrendezésre a félévben.
Az előadás résztvevőit Cziczás Péter, az NKE EHÖK elnöke köszöntötte. „Az InfoTárs Egyesület az IT és a digitális világ minden szektorával foglalkozik, mely nagymértékben érinti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóit és későbbi tevékenységüket”- fogalmazott.
„Hisszük, hogy mindenki sokkal sikeresebb tud lenni a szakmájában, ha jó viszonyt ápol az informatikával”- jegyezte meg Baracskai Anikó. Az InfoTárs Egyesület alelnöke elmondta, szervezetük azzal foglalkozik, hogy a fiatalok körében népszerűsítse a digitalizációt.
A meghívott senior előadó Zala Mihály, az EY kibervédelmi, technológiai, kockázatkezelési és tanácsadási üzletág vezetője volt, a szervezők részéről pedig Bozsoki Dániel Róbert, az InfoTárs Egyesület elnöke és Fodor Márk Joszipovics, az EHÖK általános ügyekért felelős elnökhelyettese, a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagja vett részt a kerekasztal-beszélgetésben.
Zala Mihály nevéhez fűződik, hogy 2010-ben hazánkban kormányzati szinten elsőként foglalkozhatott a kibervédelem kiépítésével. 1998-tól diplomata volt Bécsben és Bonnban, majd az Információs Hivatal költségvetésért, pénzügyekért, illetve személyzeti-oktatásért felelős igazgatója lett 2005-ig. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöki pozícióját is betöltötte, 2016-ban pedig a Magyar Államkincstár informatikai szakrendszereinek áttekintésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa volt.
„Ezen a területen egyre növekvő portfólióval rendelkezünk, úgy érzem, jó irányt sikerült választani”- mondta a könyvvizsgálattal, IT, adó- és jogi tanácsadással foglalkozó cég informatikai üzletágvezetője. Véleménye szerint a digitalizáció jelentősége tagadhatatlan; ezt bizonyítja a negyedik ipari forradalom is. Hozzátette, mindezt alátámasztja a például a kormány Digitális Jóléti Programja is. „A mai világban internet nélkül a gazdasági lehetőségek is teljesen másként néznének ki”- vélekedett. Ahogy az elektronika segítségével a legkisebb vállalkozás is gond nélkül tud virtuálisan külföldre dolgozni, úgy az internet lényege, hogy a világ bármely pontjáról lehessen irányítani a rendszert, emellett pedig nagy hibatűrésű is legyen. Megjelenése az 1960-as évekre tehető, elterjedése 1980-tól volt meghatározó. A nagy fejlesztések időszaka az 1990-es évektől vette kezdetét. „1998-ban a Google megjelenése jelentette az igazi nagy robbanást”- emelte ki, majd hozzátette, ezzel párhuzamosan pedig megjelent a kiberbűnözés is.
A mesterséges intelligencia kapcsán az előadó úgy véli, egyelőre inkább mintázatokat követünk. Igaz, ma már különböző programok zenét tudnak komponálni nekünk vagy éppen képet tudnak festeni, ha megadjuk hozzá a szükséges mintát, adatot.
Előadásában kitért az önvezető autókra is, melyek teljesen megváltoztathatják az általunk ismert közlekedést. „Érdekes kérdés, hogy vajon megbízunk-e annyira aezekben, hogy nem kötött pályán is haladjunk vele”- vélekedett. Mint mondta, egy felmérés szerint a kisgyermekes családok nagyobb arányban utasítják el ezeket a szolgáltatásokat.
Baracskai Anikó az esemény moderátoraként először arról kérdezte a kerekasztal résztvevőit, meglátásuk szerint milyen foglalkozásokat fog felváltani a mesterséges intelligencia. Mint mondta, egy brit kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett ötezer üzleti vezető és munkáltató közül az alkalmazottak 45%-a félti a munkahelyét, ehhez képest 51%-uk semmit se tesz az egyéni képességeik fejlesztéséért. Zala Mihály szerint az emberi szükségletekre kell alapozni olyan foglalkozás választásánál, mely nehezen helyettesíthető a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. Véleménye szerint például ilyenek lehetnek a különböző szolgáltatások, mint az éttermek, a fodrász, vagy a különböző szolgáltatások. Baracskai Anikó egy kutatás alapján a telemarketing munkatársait, a hitelügyintézőket, a pénztárosokat, a jogi asszisztenseket, a taxisofőröket, valamint a gyorséttermi szakácsokat emelte ki, mint e kérdésben érintett foglalkozásokat. „A mesterséges intelligencia olyan új iparág, ami kapcsán a tudatosítás és a népszerűsítés a célunk”- mondta Bozsoki Dániel Róbert. Fodor Márk Joszipovics szerint olyan munkavállalók számára jelenthet konkurenciát a mesterséges intelligencia, akik adminisztratív, irodai munkát végeznek, mely „nem igényel szubjektivitást”.
„A tananyagok nagy részének kiosztása is már papír helyett elektronikusan történik”- mondta Fodor Márk Joszipovics arra a kérdésre válaszolva, hogy itt az NKE-n milyen digitális eszközöket használnak a mindennapok során. Rámutatott, milyen hátrányos lehet egy hallgató számára, hogyha nem mélyült el korábban az informatikában. „Az egyetemi ügyintézés során rá vagyunk kényszerítve az elektronikus platformok használatára”- mondta, majd hozzátette, másként nem is lehet.
Az adatbiztonság témakörében Zala Mihály azt tanácsolta a hallgatóknak, hogy ne használjanak jelszótároló programokat, ne árulják el a jelszavukat senkinek se és vigyázzanak a nyilvános vezeték nélküli hálózatok használatával is. „Az internetről semmit se lehet letörölni, úgyhogy fontoljuk meg alaposan, mit szeretnénk megosztani magunkról”- hívta fel rá a figyelmet.
A hallgatóság részéről kérdésként merült fel, hogy a katonaság, rendőrség, illetve a titkosszolgálat munkatársainak tevékenysége vajon helyettesíthető-e a mesterséges intelligenciával. Zala Mihály megítélése szerint az online robotszervereknek és adatgyűjtő rendszereknek már most is jelentős szerepük van a világban.
A Digitális Kerekasztal második előadására a tervek szerint március második hetében kerül sor.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes