„Az a fontos, hogy az ember szeressen közszolga lenni, és lássa meg benne az alkotó tevékenységet”- mondta Kövér László a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában. A parlamentarizmusról szóló eseményen közel 140 hallgató vehetett részt.
„Hogy az ember milyen szellemiségű településen nő fel, az meghatározó a későbbi gondolkodásában is”- mondta a házelnök a politikai és szakmai előéletére vonatkozóan. Hozzátette, a közélet iránti érdeklődését gyermekkora óta szívta magába. Kiemelte apai nagyapja rá gyakorolt hatását, aki maga is politikus volt. Egyetemi éveit idézve kifejtette, hasonló szellemiségű emberekkel került egy közegbe. Mint mondta, így érkeztek el a Fiatal Demokraták Szövetségének 1988-as alapításához. Hogy mi hívta életre a Fideszt, arra azt válaszolta, az 1980-81-es lengyelországi békés polgári forradalom eseményei. „Nekünk az égett bele a tudatunkba, hogy a kommunista rendszer menthetetlen és el fog bukni”- jegyezte meg. Felidézte, hogy a 80-as évek második felében történelmi rés nyílt, „amin besütött a fény, és ha kinéztünk rajta, lehetett látni, hogy talán ott van a szabad világ”- emlékezett vissza. „A történelmi példákból azt tanultuk meg, hogy amikor a történelem felkínál egy mozgásteret, akkor azt habozás nélkül és bátran, akár a falnak is nekimenve ki kell tölteni”- hangsúlyozta. Ezt azzal magyarázta, hogy nem lehet tudni, meddig lesz szabad ez a tér. Az általuk létrehozott szövetség értelmének és céljának azt jelölte meg, hogy alternatívát kínáljon az akkori egypártrendszerben. „A Fidesz mint első ellenzéki politikai szervezet megalapításával jelezni kívántuk, hogy alkotmányos jogi eszközökkel is át lehet lépni újra egy polgári berendezkedésbe, egy demokráciába, egy pluralista világba”- hívta fel rá a figyelmet.
Házelnöki tisztségének főbb állomásai kapcsán Kövér László kiemelte, hogy a Fideszt alapító harminchét tag egyike volt. „1990 óta egyfolytában parlamenti képviselő vagyok”- mondta. Egy évvel később a nemzetbiztonsági bizottság élére került, mely egyenes út volt az 1998-as miniszteri pozícióig, melyet két évig töltött be. Egy évig a párt elnöki pozícióját is betöltötte, majd Schmidt Pált váltotta a házelnöki pozícióban. „Sose gondoltam volna, hogy egyszer házelnök leszek. Azt meg végképp nem, hogy egymás után háromszor is az leszek”- vallotta meg.
A rendszerváltásra visszatekintve elmondta, hogy Antall József miniszterelnöksége idején az orosz csapatok még itt állomásoztak. „Választás ide vagy oda, akkor még nem volt világos, hogy ez egyszer és mindenkorra eldőlt világpolitikai küzdelem vagy csak egy történelmi intermezzo” - fogalmazott. A házszabály alakulásának folyamata kapcsán kiemelte, hogy akkoriban sokkal szűkszavúbb és kevésbé részletes volt. „Menet közben alakult és vált egyre részletesebbé”- magyarázta.
Meglátása szerint a politikai pártok közt jelen van egy világnézetből kiinduló törésvonal, amely a nemzet helyét és szerepét másként határozza meg. Az ellenzékről úgy vélekedett, hogy egy párt sem tartozik azok közé, akik konszenzusra hajlandóak lennének. „A politikusok szelektálódnak”- jegyezte meg. Véleménye szerint egyre kevesebb az olyan politikus, aki a nemzeti érdek miatt hajlandó lenne az együttműködésre. „Ez egy harminc éve zajló folyamat”- mutatott rá.
„A demokratizmus látszatát akarták kelteni”- mondta a rendszerváltás előtti időszakban a kommunista rendszer által újra felfedezett kétharmados törvényekről. Elhangzott, hogy bizonyos törvények elfogadásához kétharmados támogatottságot kellett elérni. Ezt a megoldást az átmeneti időszakban ők is jónak látták. Példaként a költségvetési törvényt emelte ki, így átvették. „A sarkalatos törvényeket a jogállamiság alapszabályaiként kétharmados többséghez kötöttük”- jegyezte meg. Felidézte, mivel az 1990-es választások előtt a költségvetési törvényre vonatkozó kétharmados előírást nem vették ki, ezért olyan el nem fogadható helyzetbe kerültek, hogy az ellenzék hozzájárulása is kellett volna a költségvetés elfogadásához. Ez tehát arról szólt, hogy a kormányzással megbízott többség hogyan rendeli a saját politikájához a pénzeket. „Ha ez az ellenzék hozzájárulásához van kötve, akkor vagy az ellenzék is kormánypártivá válik vagy a kormány keze van megkötve”- vetette fel.
A Sargentini-jelentés politikai és jogi következményeiről is szó esett az előadáson. Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Parlament kizárja-e a Fideszt, azt a választ adta Kövér László, hogy Magyarország elmarasztalásához a miniszterelnökök tanácsának konszenzussal kellene döntenie. Ezt nem tartja valószínűnek. Kiemelte a lengyelek szerepét, akik nem támogatják a Magyarországgal szembeni szankció elfogadását. „Magyarországot a tagsági jogától nem lehet megfosztani”- jelentette ki.
„Nem vagyunk hajlandók Oroszországból ellenséget csinálni csak azért, mert másoknak Európában vagy a tengeren túl bajuk van Oroszországgal”- ítélte meg a magyar-orosz kapcsolatot. Hozzátette, főleg akkor nem, hogyha a gázellátás terén 80-90%-ban Oroszországtól függünk. Előadásában Kövér László visszautalt a 2011-es Európa Tanács soros elnökségének átvételekor kijelölt azon prioritásra, mely az energiadiverzifikáció európai programjának az elindítására vonatkozott. Ennek a megvalósulását azonban semelyik ország sem segítette. Véleménye szerint a fejlettebb szomszédos országok nem voltak érdekeltek, hogy a térséget ilyen lehetőséghez hozzásegítsék. Mint mondta, a nagyhatalmak ütköző zónájában jól kell szövetségest választani. „Saját nemzetünk érdekét nem vagyunk hajlandóak alárendelni más nemzetek érdekeinek”- jelentette ki. Hozzátette, a céljuk, hogy kihangsúlyozzák a kelet és nyugat közti együttműködés fontosságát.
A magyar országgyűlés elnöke egyetemünk jövője kapcsán kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgatóknak a közszolgálat megbecsültségének helyreállításában vállalt fontos szerepét. Kövér László végezetül megköszönte Kosztrihán Dávidnak, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökének az előadás moderálását és a hallgatóságnak a megtisztelő figyelmet.
Szöveg: https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/09/19/kover-laszlo-a-parlamentarizmusrol
Fotó: Szilágyi Dénes