Borkollégium vol. 2.0 avagy a Vörös Október

    • második borkollégium

A második NKE BORkollégium főszereplői a vörös borok voltak, melyek csodálatos világába Dani Renáta, középfokú borbíráló, és pécsi püspökségi borszakértő vezette be az esemény iránt érdeklődőket.

Az alábbiakban egy rövid interjút olvashattok a BORkollégium második felvonásának sommelier-étől, amelyből megláthatjátok, milyen is az, amikor valaki igazi szenvedéllyel szereti a jó bort.

Reméljük kedvet kaptatok, és a következő eseményen találkozunk!


Honnan ered a borok iránti szenvedélyed? Mióta foglalkozol velük? 

Nos, hát nem is tudom hol kezdjem. Egy kis faluban születtem, ahol a talajadottságok nem alkalmasak nemes szőlő termesztésére. Ennek ellenére nagypapámnak volt egy kis szőlője, ahol rendszeresen segítettem a munkálatokban gyerekkorom óta. Talán innen ered a szőlő és bor iránti szenvedélyem. Úgy gondolom, hogy az az ember, aki szőlőt művel van jövőképe. Nagyon sok munka és kitartás, hogy ezután a bor az asztalokra kerüljön. Így igazából gyerek korom óta érdekelt ez a téma, de középiskolában döntöttem el teljesen, hogy erre a pályára szánom magam szívvel-lélekkel. 

Van olyan borvidék ami különösen közel áll a szívedhez? Ha igen melyik az, és miért?

Nehéz dolog erre válaszolni, ugyanis minden borvidéknek megvan a maga szépsége és varázsa. Ha nagyon választanom kell, akkor Szekszárdra esik a voksom, ugyanis látom az összefogást az együttgondolkozást a borászok között. Mindenképpen vörösborosnak mondanám magam és ezen a borvidéken megtalálható valamennyi a kedvenceim közül. Nagyon kedvelem a szekszárdi kadarkákat illetve a szekszárdi bikavért. :)

Hogyan értékelnéd az NKE Borkollégium résztvevőit? Lelkesek voltak, érdeklődők? Milyen légkör fogadott itt?

Hm… :)Tetszett, hogy beleláthattam az előkészületekbe és láttam a hallgatókon, hogy egy amolyan „ünnepre” készülnek. Az egyetemisták számára az alkohol és borfogyasztás egy kisebbfajta rituálé. Azt gondolom lelkesek voltak és érdeklődőek. Azért szeretem a hallgatók kérdéseit, társaságát, mert egy percre én is újra egyetemistának érzem magam. Ez a korosztály az, akikből a jövő borfogyasztó társadalma lesz,- vagyis remélem.

Miért pont "Szekszárd vs Villány" témára  esett a választás?

Nagyon egyszerű a válaszom. Pécsett élek a Pannon borrégió szívében. Azt a felkérést kaptam, hogy vörösborokat mutassak be, így egyértelmű volt, hogy a hozzám legközelebb eső két vörösboros vidéket prezentálom. Magyarországon, ha vörösborról beszélünk kihagyhatatlan Szekszárd és Villány.

Az általad bemutatott borok közül melyiket ajánlanád a legszívesebben, és miért ?

A Fekete Borház Kadarkáját ajánlanám. Könnyen értelmezhető, fűszeres, enyhén testes bor. Azt gondolom jól fogyasztható önmagában is. Azért írom ezeket, mert nagyon sok vörösbornak olyan nagy teste van, hogy étel mellett élvezhető csak igazán. 

Ezúton is szeretnénk megköszönni Renáta munkáját, reméljük hasonlóan szép élményekkel távozott az előadásról, mint mi hallgatók.

NKE EHÖK